2015. szeptember 23., szerda

Kuckósodás...

...folyamatban.
Az egyik szeretett évszakom az ősz. Mondjuk ha belegondolok, a nyár kivételével minden évszakban ezt mondom.

A virágokból az erkélyen szinte csak muskátli maradt, várom az árvácskákat, érik a paradicsom.
Madárszórakoztató komplexum felépítve, folyamatban van még kettő, biztos ami biztos, ha megszállnának (szó szerint), legyen elég hely nekik. Éjszakai kasokat még horgolnom kell nekik gyapjúból, ez is listára került.

A sikert nem is tudnám jobban szemléltetni, mint a szajkó-gyerekkel, képzeljünk még mellé sok-sok cinegét, és verebet. Bár a helyzet az, hogy eme szép tollazatú madárkám lassan kiesz minket a vagyonból. Ugyanis egy-egy látogatása alkalmával elfogyaszt egy-egy golyót tele mogyoróval. Na most vagy nem rakok ki mogyorót (a cinegék kedvencét), vagy állom ezt a hadjáratot..Szerintem utóbbi a nyertes.

A kuckózás többi tünete a sütés és a megszállott kötés, nehogy pulcsi és egyéb téli kiegészítő nélkül maradjunk. Így jutottam el arra az elhatározásra, hogy ripsz und ropsz, fejből, minta nélkül kössem meg életem első kardigánját. Jelentem, egyszer sem kellett bontani, számolni, és ehhez hasonlók, de majd ha készen lesz, írok róla külön egy bejegyzést. Már tegnap arra gondoltam, hogy befejeztem, de amikor felpróbáltam, jött a kisördög képében a "csak-még-öt-sort". Azóta még két gombóc belement, amit brioche sálra szántam, de hát mit lehet tenni... :)
Végezetül vezeklésképpen megosztom a nagy Ö-t, azt a receptet, amit be fogok keretezni a konyha falára, legalábbis nekem nagyon bevált.

Bögrés Briós:

  • (2,5 dl-es bögrével számolunk)
  • 1 bögre langyos tej
  • 1/2 bögre cukor
  • 2,5 dkg friss élesztő
  • csipet só
  • 2 tojás + 1 a kenéshez
  • 1/2 bögre olvasztott vaj (kb. 10 dkg)
  • 4,5 bögre liszt


A langyos tejbe egy kis cukorral felfuttatjuk az élesztőt.
A lisztet, sót, cukrot, beleöntjük egy nagy tálba, hozzáadjuk az élesztős tejet, a két tojást, olvasztott vajat, és hólyagosra dolgozzuk, míg el nem válik az edény falától. Ha nagyon ragadós lenne, tehetünk hozzá egy kis lisztet, de ne legyen kemény a tészta. Letakarjuk egy konyharuhával, és meleg helyen a duplájára kelesztjük.
Ezután a sütőt előmelegítjük 190 fokra. A tésztát 10-15 részre osztjuk, attól függően, hogy mekkora birósokat szeretnénk. hüvelykujjnyi vastag hengereket nyújtunk belőlük, és ezeket felcsavarjuk. sütőpapiros tepsire helyezzük őket, a sütőbe legalulra teszünk egy kis tepsibe ujjnyi vizet, majd betesszük a birósokat is. 10 percig süssük, majd vegyük ki, kenjük meg őket tojással (igény szerint szójuk meg cukorral, bár én ezt elhagyom), toljuk vissza 5 percre. Ha letelt, vegyük ki a vizes tepsit, és süssük még 20 percig a csigákat.
Kakaóval, tejjel, teával... :)

Remélem, hogy ízleni fog aki kipróbálja, szívesen várom és köszönöm a beszámolókat. :)





2015. szeptember 8., kedd

Gyanúsan sok

az elsőkből mostanában...
Ez az első fonásom:





De hogy ezt sem terveztem be idénre... Jaj, mi lesz még ebből.....

2015. szeptember 6., vasárnap

Felhőkben úszva

no és festékben.

Minden úgy kezdődött, hogy azt hittük, a közeli gyapjú bolt be fog zárni. Így hát nekiindultunk, hogy szétnézzünk, esetleg vásároljunk... Esetleg...
És akkor, ott, a sarokban állt egy zsák, tele merinói gyapjúval. A bácsi lelkesen megmutatta az orsóját (nem úgy fon, mint ahogy bárhol is láttam eddig), a gépeket, és az egész mühelyet.
A gyapjú ezután hetekig feküdt az asztalnál, mivel egy h´napig vendégek voltak nálunk, nem is volt sem időm, sem pedig türelmem ahhoz, hogy hozzá is nyúljak.
Közben rendeltem otthonról a  Barkától millió festéket (ezúton is nagyon köszönöm Nekik a türelmet és a rugalmasságot), így a héten neki is álltam.
Annyira elragadott az egész, hogy visszatértem, és vettem még egy kazalnyit. A fele már festve...
Boldogság ilyen barifelhővel dolgozni, nagy ajándék ez nekem.



Metatron

Viola

ősz
Elnézést, de nincs hosszú ö betüm (ü sem) :), igyekszem javítani rajta.