2014. január 16., csütörtök

Egy hét

alatti tények:
majdnem kész sál,
tároló,
vállkendő 15 éves fonalból,
poháralátét,
rózsa kitűző.
És pont.
A sál saját, mert régen kötöttem, és úgy voltam vele, az enyémet "rontsam el", azon gyakoroljak először.
Írtam egy listát, mit szeretnék idén elkészíteni. A füzetben, ahol a mintákat írom és rajzolom, már betelt velük egy oldal, de 4-et máris kipipálhattam. :) Jó ezt látni, főleg, hogy mindet be is fejeztem, nem hagytam ott egyiket sem, bár az igazat megvallva, nagyon nagy a kísértés a fonalas dobozokra nézve. Háttal is állítottam gyorsan a széket...
De megfogadtam (új év ide vagy oda...), hogy elkezdem, (kitartok!) és befejezem.
Vonatkozik ez nem csak a kézműves dolgaimra, hanem az étkezésemre, (paleo), mozgásra, nyelvtanulásra.
A nyelv megy, fejben biztosan, olyan jól eldiskurálok odabent magammal németül. :)
A mozgás...hááát....jógázni jógázok, minden reggel, megint, és mivel padlófűtés van a lakásban, ezért a végén szétterülök mint egy béka, és meditálok. De tényleg. Na jó, kétszer eddig belealudtam.
Ja igen, meditálás, minden este. Ha egyedül vagyok éjjel, akkor pláne, akár kétszer is. Nem, nem félek.
 Na jó, néha.
Pár napja rávettem magam, hogy mivel völgyben lakunk, igazán megnézhetem a dombok tetején kinézett szép házat, amilyet a későbbiekben szeretnénk. Minden nap. Lehetőleg egyre gyorsabb tempóban. A végén fura egy színben játszik az arcom. :)
A paleo pedig jelentem, jó barátommá kezd válni, ismerkedünk. A gyomrom néha az éjszaka közepén úgy gondolja, hogy igazán nem volt elég, ő még éhes, de megbeszélem vele, hogy reggel majd olyat kap... Egész jól kezdi érezni magát ő is.
Vannak még tervek, vagyis csak egy, de... (tudom nincs DE).
Majd meglátjuk. Félek, hogy nem fog úgy menni, mint régen, és kiestem a gyakorlatból, pedig van itthon hozzá minden, és még örömöt is okoznék, akár még magamnak is.

És a képek:






A fonalat egy újsághoz kaptam, és a szív poháralátétnek nem jutott már oldalszegély... ezért ilyen fodros, pedig kimostam, kifeszítettem, szárítottam. Keményíteni nem szeretném, mert olyan finom az anyaga...

2014. január 9., csütörtök

Jobban várom...

...mint a Jézuskát, hogy átjöjjön a szomszéd a megrendelt fonalaimmal... 
Két napja az ablak mellett eszek/tanulok/horgolok, hátha látom mikor jön a futár. Ma láttam is, ráadásul kettőt, de még mindig semmi, és még el is mentek itthonról. Az ő címükre lett ugyanis megrendelve, mert nekünk még nincs csengőnk.
Hétfőn itt szünnap volt, így elmentünk Tübingenbe, ahova biztosan vissza kell mennünk, többször is.
1: gyönyörű város, ónémet házakkal, eredeti formában 15-16. századból
2: találtam egy fonalboltot :)
Tübingen képekben: 














2014. január 2., csütörtök

Ahol élünk...

...képekben










Új év...

...új oldal

Pontosan két hónapja tettem a lábaimat német földre, azóta rengeteg megosztani való élménnyel és képpel gazdagodtunk. Közösségi oldalon nem szerettem volna mindezeket megosztani, ez a fajta közlés nekem "magányosabb", családiasabb... Igen, tudom, ez az internet, de mégis... :)
A szilveszter elég szűkre sikeredett, mindig ezt szerettem volna, Ketten, bemamuszolva (kuckózva), pizsamában, filmezve, szánkózva...
Ebből ezek jöttek össze: Este pizsama, egész délutános séta az erdőben, a német tulajdonosokkal és ismerősökkel/családdal való beszélgetés, házi tűzijáték bámulása papucsban, hidegben, pezsgővel a kezekben. Hurááá!!! 
(Utána gyors elköszönés, pizsama, "nemmosogatokelmajdholnap"kijelentés, éjjel kettőig horgolás. Mert most ez a nagy szerelem... 

Boldog Új Évet Kívánunk!